Márokpapi

A településről a XIII. századtól vannak írásos feljegyzések. A Márok helynév a magyar Márk (Márkus) személynévből keletkezett, a szomszédos Papi jelentése "a pap birtoka".  Papi és Márok birtokokat 1645-ben egyesítették.

A település kora gótikus, egyhajós, torony nélküli templomát Szűz Mária tiszteletére emelték az 1332-35-ös években. A mára műemlékké vált kőépület falai egykoron kívül-belül tele voltak festményekkel és gót írásokkal. Ezeket a reformációt követően, 1775-ben bevakolták és lemeszelték. Az 1939-ben, villámcsapástól kiégett templomot, hosszas ideig tartó romossága után, 2003-ban restaurálták és rekonstruálták. Napjainkra a helyreállított épület megszépült, restaurált freskókkal várja a látogatókat.

A templom előtt, a 18. században emelt, műemlék jellegű fa harangtorony áll.

Tarpa - a Beregi-Tiszahát történelmileg igen kiemelkedő nagyközsége, mely igazán a kuruc szabadságharcok idején virágzott. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodáshoz, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes, és boroshordó. Nevezetességei között szerepel a gótikus stílusú műemlék református templom, melynek egyik legkiemelkedőbb része az eredeti XV. századi ajtó, melyet egyetlen tölgyfából készítettek. Népi építészeti emlékekben is igen gazdag a település, több műemlék jellegű házzal is találkozhatunk a település egy-egy utcáján, itt áll az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma, mely a XIX. század elején épült. Kiemelkedő értéket képvisel a tarpai szilvapálinka, valamint a szilvalekvár, melyek a méltán elhíresült „nemtudom” szilvából készülnek. Természeti értékei közül említésre méltó a tarpai Nagy-hegy, melynek környékét és élővilágát a Szőlő-hegy tanösvény mutatja be. A hegyről körbetekintve a tarpai Nagy-erdő és a Téb-erdő látképe fogad minket, melyek gazdag állatvilágnak adnak otthont.
Tarpára nem csak a természeti és épített értékek miatt érdemes ellátogatni. A település méltán híres népi ételeiről, – tarpai-rétes és kenyérlángos, a „nemtudom” tájjellegű szilvafajtából készült lekvár, pálinka és aszalt gyümölcs – amelynek széles tárházát mutatja be a „Bereg Kincse” helyi termékek boltja.

Tákos - ellátogatva eme barátságos kis településre, kihagyhatatlan élmény a Mezítlábas Notre Dame-ként is emlegetett paticsfalú református templom megtekintése, azt tartják róla, hogy: "a nép emelte magának fából és sárból". A templomtól nem messze a falu tájháza ad otthont a „Beregi keresztszemes kiállításnak”, ahol is megismerkedhetünk a leggyakoribb beregi keresztszemes mintákkal. A keresztszemes hímzések mellett a tájház egy-egy helyiségében felfedezhetjük a XVIII.-XIX. századra jellemző berendezési tárgyakat és használati eszközöket is.

Csaroda - a Csaronda (vagy a régi írásokban Csarnavoda)-patak partján fekvő község neve szláv helynév, feketevizet jelent. A késő román falusi templomok egyik legszebbike található a település központjában. A református templom a XIII. század második felében épült, közelében áll a tölgyfából ácsolt harangtorony, melyet a XIX. században emeltek. A templom építésének idején festhették az északi hajófal és a diadalív alakos falképeit. A bizánci stílusú kiemelkedő szépségű freskókat földfestékkel készítették. Természeti értékei közül kiemelkedő a Bábtava tőzegmohaláp, melyet a Kisasszony erdő köt össze a Nyíres-tóval.

Beregdaróc - a faluban tett séta alkalmával betérhetünk a XV. századi műemlék jellegű református kőtemplomba, vagy ellátogathatunk a falu határárban lévő Báb-tavához, mely Európa legdélebbi dagadólápja. Az itt élő emberek hűen őrzik a népi hagyományokat, ezek közül is elsősorban a vászonkészítés mikéntjét. A kenderfeldolgozás, valamint a szövés és fonás szükséges eszközeit és folyamatát mutatja be a helyi Tájházban berendezésre került „Kendermagtól a lenvászonig” kiállítás.

Látnivalók kerékpáros és autóbuszos kirándulással - Barabás (Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület), Nagyar (Petőfi-fa, Luby kúria), Túristvándi (vízimalom), Sonkád(Európa Nostra díjas református templom), Tiszacsécse (Móricz Zsigmond emlékház), Szatmárcseke (Csónakos fejfás temető, Kölcsey Ferenc síremléke), Cégénydányád (Kende-kúria), Penyige (Lekvárium), Panyola (pálinkafőzde), Nyíres-tó (tőzegmohaláp).

Rendezvények 2011-ben a Szatmár-Beregben

Útvonal ajánlat (Feltöltés alatt!)

A kultúrtörténeti nevezetességek bővebb leírását megtalálhatja tanári munkafüzetünkben.