Csillagászat
GALAXISUNK
Galaxis: akár csillagok milliárdjait tartalmazó, spirális, elliptikus vagy szabálytalan alakú, saját gravitációja által összetartott objektum. A kisebb galaxisok néhány ezer fényév átmérõjûek, a nagyok mérete több százezer fényév is lehet.
Tejút: sötét éjszakákon az égen jól kivehetõ, azon átívelõ fényes sáv. Valójában a Tejútrendszer (a mi galaxisunk) fõsíkjában levõ távoli csillagok egybemosódó fénye. A Tejútrendszer teljes tömege kb. 200 milliárd naptömeg.
NAPRENDSZERÜNK A GALAXISBAN
A Naprendszerünk a Napból és a körülötte keringõ égitestekbõl (bolygók, azok holdjai, kisbolygók, üstökösök) áll, amely kozmikus környezetünk azon tartománya, amelyben a Nap gravitációja érvényesül.
Naprendszerünk központi égitestében összpontosul az egész rendszer tömegének 99,87%-a.
A Nap 26.000 - 28.000 fényévre található a Galaxisunk centrumtól.
A Nap 220 km/s sebességgel, 240 millió év alatt tesz meg egy teljes kört a Galaxis középpontja körül.
A Nap és a bolygók néhány adata a Föld megfelelõ adatával összehasonlítva
Bolygó |
Egyenlítõi |
Tömeg |
Pályasugár |
Keringési idõ |
Tengelyforgási idõ (nap) |
Holdak száma |
(Föld=1) |
||||||
Nap |
109 |
332 950 |
0 |
0 |
25-35 |
|
Merkúr |
0,382 |
0,06 |
0,38 |
0,241 (87,9 nap) |
58,6 |
0 |
Vénusz |
0,949 |
0,82 |
0,72 |
0,615 (224,7 nap) |
-2431 |
0 |
Föld |
1,00 |
1,00 |
1,00 |
1,00 |
1,00 (23.56.4) |
1 |
Mars |
0,53 |
0,11 |
1,52 |
1,88 (687 nap) |
1,03 |
2 |
Jupiter |
11,2 |
318 |
5,20 |
11,86 |
0,414 |
63 |
Szaturnusz |
9,41 |
95 |
9,54 |
29,46 |
0,426 |
34 |
Uránusz |
3,98 |
14,6 |
19,22 |
84,01 |
0,718 |
27 |
Neptunusz |
3,81 |
17,2 |
30,06 |
164,79 |
0,671 |
1 |
TÁVOLSÁG ÉS TÁJÉKOZÓDÁS AZ ÉGEN
Csillagászati egység: a Föld és a Nap közepes távolsága (149 597 870 km).
Fényév: az a távolság, amelyet a fény vákuumban egy év alatt megtesz (9,46 milliárd km).
Parszek(pc): az a távolság, ahonnan a Föld-Nap közepes távolság merõleges rálátás esetén egy ívmásodpercnek látszik, 3,26 fényév.
Szögtávolságok becslése
Az égitestek méreteit, egymástól való távolságukat fokokban mérjük. A szögtávolságok felmérésében kinyújtott kezünk is segítséget nyújt.
Ujjszélesség: a fél foknak látszó átmérõjû Nap vagy a hasonló méretû Hold könnyen letakarható nyújtott karral a mutatóujj hegyével.
Tenyér: Tenyerünk kb. 10o széles (az ábrán a Göncölszekér méretét látjuk ehhez képest).
Arasz: a hozzávetõleg 16o széles széttárt tenyerünk jól fedi a Pegasus-négyszöget.
CSILLGATÉRKÉP
- Csillag: saját gravitációja által összetartott, közel gömb alakú égitest, melynek energiája a magjában végbemenõ magfúziótól származik.
- Cirkumpoláris csillag: azon csillagok, amelyek az adott földrajzi szélességrõl nézve sosem mennek a horizont alá (Magyarországról ilyenek pl. a Kis Göncöl és a Nagy Göncöl csillagai).
- Zenit: pontosan a megfigyelõ fölött lévõ képzeletbeli pont az éggömbön.
- A csillagkép: a csillagok által kirajzolt képzeletbeli alakzat. A csillagkép csillagai közel azonos látóirányba esnek, de tõlünk és egymástól a legkülönbözõbb távolságban lehetnek. A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése alapján 88, egyenes szakaszokkal határolt csillagkép létezik.
- Csillagok látszólagos fényessége (magnitúdo): függ a csillagból jövõ fény mennyiségétõl és a csillag tõlünk mért távolságától. Ennek értékét a csillagtérképek a csillagot reprezentáló "pontok" különbözõ méretével érzékeltetik. Fényesség szerint hat fõ csoportra osztjuk a csillagokat. A legfényesebbek egy magnitúdósak, a szabad szemmel még látható leghalványabbak hat magnitúdósak voltak. A magnitúdóskálán minden lépés kb. két és félszeres fényességkülönbségnek felel meg. Az egy magnitúdónál fényesebb csillagok látszó fényessége 0 vagy akár negatív értéket is felvehet. A Sirius (a legfényesebb csillag az éjszakai égen) például -1,44 magnitúdós.
Az északi féltekén szabad szemmel látható legfényesebb égitestek
|
Látszólagos fényesség |
Csillagkép |
Földtõl mért távolság fényévben |
Naphoz viszonyított fényesség |
Nap |
-26,8 m |
|
0,138 fé (8,3 fényperc = 1CsE) |
|
Telihold |
-12,6 |
|
1,3 fénymásodperc |
|
Vénusz |
-4,4 |
|
|
|
Mars |
-2,8 |
|
|
|
Jupiter |
2,47 |
|
|
|
Szíriusz |
-1,44 |
Nagy Kutya (Canis Maior) |
8,6 fé |
26 x |
Arcturus |
-0,05 |
Ökörhajcsár (Bootes) |
36,7 |
115 x |
Vega |
0,03 |
Lant (Lyra) |
25,3 fé |
- változó cs. 52 x |
Capella v. Kapella |
0,08 |
Szekeres (Auriga) |
42,2 fé |
- változó kettõs cs. 90 és 70 x |
Rigel |
0,18 |
Orion |
773 fé |
- hármas rendszer 40.000 x |
Altair |
0,8 |
Sas (Aquila) |
16,78 fé |
10 x |
Aldebaran |
0,85 |
Bika (Taurus) |
65 fé |
140 x |
Polux |
1,16 |
Ikrek (Gemini) |
33,7 fé |
|
Deneb |
1,25 |
Hattyú (Cygnus) |
3.229 fé |
250.000 x |
Betelgeuse |
0,1 - 1,3 |
Orion |
522 fé (430-640) |
57.000 x |
Antares |
0,9 - 1,1m |
Skorpió (Scorpius) |
604 fé |
12.000 x |
MÉLY-ÉG OBJEKTUMOK
Naprendszeren kívüli, nem pontszerûnek látszó objektum, pl. csillaghalmaz, köd vagy galaxis.
Rák-köd - (M1, NGC 1952) - Bika csillagkép
1054-ben kínai és arab csillagászok figyeltek meg egy szabad szemmel is látható szupernóvát, melynek a maradványa. 6500 fényév távolságra fekszik a Földtõl, átmérõje 3 fényév és másodpercenként 1500 km-rel növekszik.
Huble felvételek
Trifid-köd - (M 20, NGC 6514) - Nyilas csillagkép
Fontos csillagképzõdési hely; belsejében - az összesûrûsödõ gázfelhõbõl - tömegesen alakulnak ki az új csillagok.
Súlyzó-köd - (M 27, NGC 6853) - Kis Róka
Ez volt az elsõként felfedezett planetáris köd, mintegy 1200 fényév távolságra található és 3000-4000 éve alakult ki.
Androméda-galaxis - (M31, NGC 224) - Androméda csillagkép
A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, távolsága a Naptól 2,5 millió fényév, amely 270 km/s-os sebességgel közeledik a Naphoz. Magyarországról az Androméda-galaxis õsszel figyelhetõ meg legjobban (4,9 magnitudó), amikor az esti órákban csaknem a zenitig emelkedik. Tiszta idõben elmosódott ellipszisként szabad szemmel is látható.
Orion-köd - (M42, NGC 1976) M42 - Orion csillagkép
Látszólagos fényessége 4 magnitúdó, ezért szabad szemmel is látható; halvány csillagnak tûnik az Orion öve alatt, emiatt a környezõ csillagokkal együtt Orion kardjának is nevezik. Igazi szépsége azonban távcsövön át, vagy még inkább a hosszú expozíciós idejû fényképeken mutatkozik meg.
Fiastyúk vagy Plejádok - M45 - Bika csillagkép
A Földtõl 380 fényévre lévõ nyílt halmaz, melynek 7 csillaga szabad szemmel is látható, a teljes csillagcsoport több mint 500 tagból áll. Észlelésére az õszi és a téli hónapok a legmegfelelõbbek. A halmaz csillagászati értelemben viszonylag fiatalnak számít, korát 115 millió évesnek becsülik.
HULLÓCSILLAG NAPTÁR
Hullócsillag: Az üstökös, ha Nap közelébe ér felmelegszik, és porszemcséket szór szét, amelyek keresztezhetik a Föld pályáját, és a légkörbe belépve fényjelenséget okoznak. Ezeket más néven meteoritoknak nevezik. Az 1 mm átmérõjû meteor már igen fényes jelenséget idéz elõ a légkörbe való behatolásakor.
Meteor |
Aktivitás |
Maximum |
vub> meteorok látszólagos sebessége |
R meteorraj magnitúdójának eloszlása |
Frekv. meteorok gyakorisága óránként |
Quadrantidák (QUA) |
dec. 28 - jan. 12. |
jan. 03. |
41 |
2.1 |
120 |
Lyridák (LYR) |
ápr. 16 - ápr. 25. |
ápr. 22. |
49 |
2.1 |
18 |
aridák (ETA) |
ápr. 19 - máj 28. |
máj 06. |
66 |
2.4 |
85 |
Perseidák (PER) |
júl. 17 - aug. 24. |
aug. 12. |
59 |
2.2 |
100 |
Orionidák (ORI) |
okt. 02 - nov. 07. |
okt. 21. |
66 |
2.5 |
30 |
Leonidák (LEO) |
nov. 10 - nov. 23. |
nov. 17. |
71 |
2.5 |
20 |
Geminidák (GEM) |
dec. 07 - dec. 17 . |
dec. 14. |
35 |
2.6 |
120 |
Coma Berenicidák (CBE) |
dec. 05 - jan. 31. |
dec. 20. |
65 |
3.0 |
5 |
Ursidák (URS) |
dec. 17 - dec. 26. |
dec. 22. |
33 |
3.0 |
10 |
MAGYAR CSILLAGKÉPEK
A Csodaszarvas mondája a csillagos égben
A Mezõkeresztes-Zöldhalompusztán elõkerült szarvast ábrázoló arany pajzsdísz az égi csodaszarvast mintázza meg, amelynek a hátsó lába "csillaghasonmásához" hasonlóan törik meg. Az Ikrek csillagkép Hunor és Magor égi mása, akiket a szarvas az égi folyó (Tejút) gázlóján a Fiastyúkhoz vezet, melyet a magyar néphit Leánygyûlés néven is ismer. Más változatokban Orion is az égi vadászok közé tartozik.
A vadászok egy éjjelen, miután szarvasuk nyomát vesztették, csodás zeneszót hallottak, melyet követve egy tisztásra jutottak, ahol erdei tündérlányok lejtették táncukat. Hunor és Magor a két hercegkisasszonyt, Dulnak lányait elrabolta és nõül vette. Hunor leszármazottai lettek a hunok, míg Magor leszármazottai a magyarok népe.