Márokpapi

A településrõl a XIII. századtól vannak írásos feljegyzések. A Márok helynév a magyar Márk (Márkus) személynévbõl keletkezett, a szomszédos Papi jelentése "a pap birtoka".  Papi és Márok birtokokat 1645-ben egyesítették.

A település kora gótikus, egyhajós, torony nélküli templomát Szûz Mária tiszteletére emelték az 1332-35-ös években. A mára mûemlékké vált kõépület falai egykoron kívül-belül tele voltak festményekkel és gót írásokkal. Ezeket a reformációt követõen, 1775-ben bevakolták és lemeszelték. Az 1939-ben, villámcsapástól kiégett templomot, hosszas ideig tartó romossága után, 2003-ban restaurálták és rekonstruálták. Napjainkra a helyreállított épület megszépült, restaurált freskókkal várja a látogatókat.

A templom elõtt, a 18. században emelt, mûemlék jellegû fa harangtorony áll.

Tarpa - a Beregi-Tiszahát történelmileg igen kiemelkedõ nagyközsége, mely igazán a kuruc szabadságharcok idején virágzott. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodáshoz, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes, és boroshordó. Nevezetességei között szerepel a gótikus stílusú mûemlék református templom, melynek egyik legkiemelkedõbb része az eredeti XV. századi ajtó, melyet egyetlen tölgyfából készítettek. Népi építészeti emlékekben is igen gazdag a település, több mûemlék jellegû házzal is találkozhatunk a település egy-egy utcáján, itt áll az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma, mely a XIX. század elején épült. Kiemelkedõ értéket képvisel a tarpai szilvapálinka, valamint a szilvalekvár, melyek a méltán elhíresült "nemtudom" szilvából készülnek. Természeti értékei közül említésre méltó a tarpai Nagy-hegy, melynek környékét és élõvilágát a Szõlõ-hegy tanösvény mutatja be. A hegyrõl körbetekintve a tarpai Nagy-erdõ és a Téb-erdõ látképe fogad minket, melyek gazdag állatvilágnak adnak otthont.
Tarpára nem csak a természeti és épített értékek miatt érdemes ellátogatni. A település méltán híres népi ételeirõl, - tarpai-rétes és kenyérlángos, a "nemtudom" tájjellegû szilvafajtából készült lekvár, pálinka és aszalt gyümölcs - amelynek széles tárházát mutatja be a "Bereg Kincse" helyi termékek boltja.

Tákos - ellátogatva eme barátságos kis településre, kihagyhatatlan élmény a Mezítlábas Notre Dame-ként is emlegetett paticsfalú református templom megtekintése, azt tartják róla, hogy: "a nép emelte magának fából és sárból". A templomtól nem messze a falu tájháza ad otthont a "Beregi keresztszemes kiállításnak", ahol is megismerkedhetünk a leggyakoribb beregi keresztszemes mintákkal. A keresztszemes hímzések mellett a tájház egy-egy helyiségében felfedezhetjük a XVIII.-XIX. századra jellemzõ berendezési tárgyakat és használati eszközöket is.

Csaroda - a Csaronda (vagy a régi írásokban Csarnavoda)-patak partján fekvõ község neve szláv helynév, feketevizet jelent. A késõ román falusi templomok egyik legszebbike található a település központjában. A református templom a XIII. század második felében épült, közelében áll a tölgyfából ácsolt harangtorony, melyet a XIX. században emeltek. A templom építésének idején festhették az északi hajófal és a diadalív alakos falképeit. A bizánci stílusú kiemelkedõ szépségû freskókat földfestékkel készítették. Természeti értékei közül kiemelkedõ a Bábtava tõzegmohaláp, melyet a Kisasszony erdõ köt össze a Nyíres-tóval.

Beregdaróc - a faluban tett séta alkalmával betérhetünk a XV. századi mûemlék jellegû református kõtemplomba, vagy ellátogathatunk a falu határárban lévõ Báb-tavához, mely Európa legdélebbi dagadólápja. Az itt élõ emberek hûen õrzik a népi hagyományokat, ezek közül is elsõsorban a vászonkészítés mikéntjét. A kenderfeldolgozás, valamint a szövés és fonás szükséges eszközeit és folyamatát mutatja be a helyi Tájházban berendezésre került "Kendermagtól a lenvászonig" kiállítás.

Látnivalók kerékpáros és autóbuszos kirándulással - Barabás (Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület), Nagyar (Petõfi-fa, Luby kúria), Túristvándi (vízimalom), Sonkád(Európa Nostra díjas református templom), Tiszacsécse (Móricz Zsigmond emlékház), Szatmárcseke (Csónakos fejfás temetõ, Kölcsey Ferenc síremléke), Cégénydányád (Kende-kúria), Penyige (Lekvárium), Panyola (pálinkafõzde), Nyíres-tó (tõzegmohaláp).

Mosolygó szenteket találtunk Magyarország csücskében 2016.

Rendezvények 2011-ben a Szatmár-Beregben

Útvonal ajánlat (Feltöltés alatt!)

A kultúrtörténeti nevezetességek bõvebb leírását megtalálhatja tanári munkafüzetünkben.