Környék kulturális nevezetességei

Márokpapi

A településről a XIII. századtól vannak írásos feljegyzések. A Márok helynév a magyar Márk (Márkus) személynévből keletkezett, a szomszédos Papi jelentése "a pap birtoka". Papi és Márok birtokokat 1645-ben egyesítették.

A település kora gótikus, egyhajós, torony nélküli templomát Szűz Mária tiszteletére emelték az 1332-35-ös években. A mára műemlékké vált kőépület falai egykoron kívül-belül tele voltak festményekkel és gót írásokkal. Ezeket a reformációt követően, 1775-ben bevakolták és lemeszelték. Az 1939-ben, villámcsapástól kiégett templomot, hosszas ideig tartó romossága után, 2003-ban restaurálták és rekonstruálták. Napjainkra a helyreállított épület megszépült, restaurált freskókkal várja a látogatókat.

A templom előtt, a 18. században emelt, tizenöt méter magas, a 19. század második felében megújított harangtorony, melynek harangját 1791-ben öntötték.

A településről bővebben: Wiki

A templomról bővebben: Középkori Temlomok Útja, Pdf

Tarpa
A Beregi-Tiszahát történelmileg igen kiemelkedő nagyközsége, mely igazán a kuruc szabadságharcok idején virágzott. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodáshoz, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes, és boroshordó. Nevezetességei között szerepel a gótikus stílusú műemlék református templom, melynek egyik legkiemelkedőbb része az eredeti 15. századi ajtó, melyet egyetlen tölgyfából készítettek. Népi építészeti emlékekben is igen gazdag a település, több műemlék jellegű házzal is találkozhatunk a település egy-egy utcáján, itt áll az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma, mely a 19. század elején épült. Kiemelkedő értéket képvisel a tarpai szilvapálinka, valamint a szilvalekvár, melyek a méltán elhíresült "nemtudom" szilvából készülnek. Természeti értékei közül említésre méltó a tarpai Nagy-hegy, melynek környékét és élővilágat a Szőlő-hegy tanösvény mutatja be. A hegyről körbetekintve a tarpai Nagy-erdő és a Téb-erdő látképe fogad minket, melyek gazdag állatvilágnak adnak otthont.
Tarpára nem csak a természeti és épített értékek miatt érdemes ellátogatni. A település méltán híres népi ételeiről, - tarpai-rétes és kenyérlángos, a "nemtudom" tájjellegű szilvafajtából készült lekvár, pálinka és aszalt gyümölcs.

A településről bővebben: Wiki

A református templomról bővebben: Középkori Temlomok Útja, Pdf

A szárazmaolmról bővebben: Értéktár

Országos védettségű műemlél épületek: Értéktár

Bővebben: Téb erdő, Nagy erdő, tarpai Nagy-hegy, Szőllőhegy tanösvény

Tákos

Ellátogatva eme barátságos kis településre, kihagyhatatlan élmény a Mezítlábas Notre Dame-ként is emlegetett paticsfalú református templom megtekintése, azt tartják róla, hogy: "a nép emelte magának fából és sárból". A templomtól nem messze a falu tájháza ad otthont a "Beregi keresztszemes kiállításnak", ahol is megismerkedhetünk a leggyakoribb beregi keresztszemes mintákkal. A keresztszemes hímzések mellett a tájház egy-egy helyiségében felfedezhetjük a XVIII.-XIX. századra jellemző berendezési tárgyakat és használati eszközöket is.

A településről bővebben: takos.hu

A református temnmlomról bővebben: Középkori Templomok Útja, Pdf

A beregi keresztszemesről bővebben: Leírás

Csaroda

A Csaronda (vagy a régi írásokban Csarnavoda)-patak partján fekvő község neve szláv helynév, feketevizet jelent. A késő román falusi templomok egyik legszebbike található a település központjában. A református templom a XIII. század második felében épült, közelében áll a tölgyfából ácsolt harangtorony, melyet a XIX. században emeltek. A templom építésének idején festhették az északi hajófal és a diadalív alakos falképeit. A bizánci stílusú kiemelkedő szépségű freskókat földfestékkel készítették. Természeti értékei közül kiemelkedő a Báb-tava tőzegmohaláp, melyet a Kisasszony erdő köt össze a Nyíres-tóval.

Bővebben a településről: csaroda.hu

Bővebben a református templomról: Középkori Templomok Útja, Pdf

Bővebben a lápokról: Báb tava, Nyíres tó, Zsid tó, Bence mocsár

Beregdaróc

A faluban tett séta alkalmával betérhetünk a XV. századi műemlék jellegű református kőtemplomba, vagy ellátogathatunk a falu határárban levő Báb-tavához, mely Európa legdélebbi dagadólápja. Az itt élő emberek hűen őrzik a népi hagyományokat, ezek közül is elsősorban a vászonkészítés mikéntjét. A kenderfeldolgozás, valamint a szövés és fonás szükséges eszközeit és folyamatát mutatja be a helyi Tájházban berendezésre került "Kendermagtól a lenvászonig" kiállítás.

A településrűl bővebben: beregdaroc.hu

A református templomról bővebben: Középkori Templomok Útja, Pdf

Látnivalók kerékpáros és autóbuszos kirándulással

Barabás (Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület),

Nagyar: Petõfi-fa, Luby kastély, nagyari református templom (Pdf), Kiss Kálmán: A luby családról pdf

Túristvándi (vízimalom),

Sonkád(Európa Nostra díjas református templom),

Tiszacsécse (Móricz Zsigmond emlékház),

Szatmárcseke (Csónakos fejfás temetõ, Kölcsey Ferenc síremléke),

Cégénydányád (Kende-kúria),

Penyige (Lekvárium),

Panyola (pálinkafõzde)