Hüvelyes gyapjúsás - Eriophorum vaginatum L.
5000 Ft
IV-V
30-70 cm magas, zsombékot alkotó növény. A felsõ levélhüvelyek hártyás része 1 cm-nél is nagyobb, errõl kapta a nevét. Az egyetlen gyapjúsás faj, amelynek csak egyetlen végálló füzérkéje van. Lápokon, tõzegmohalápokon fordul elõ. Hazánkban ritka, a Bükkben és Mátrában, illetve a Beregi síkon, a Nyíres tónál fordul elõ.
Tõzegmoha - Sphagnum ssp.
Közepes méretû, vagy erõteljes tõzegmoha fajok fordulnak elõ a Beregi síkon. Kivétel nélkül fûz és égerlápokban, láprétekben, tõzegmohás nádasokban, lápokban élnek. Egy részük steril növény hazánkban, míg a többiek ritkán, de akkor bõségesen hoznak létre sporogoniumot. Gyakori fajok: Sphagnum palustre, magellinicum, fimbriatum, obtusum, recurvum, squarrosum, teres. Ritka : Sphagnum subseandum.
Tõzegpáfrány - Thelypteris palustris
5000 Ft
VII-VIII
Gyöktörzse vékony, hosszan kúszó. Meddõ levelei kard alakúak, 40-70 cm hosszúak. Nádasok, magassásosok, mocsarak, tõzeglápok, nedves rétek, nedves fák, folyópartok az élõhelyei. Spórás levelet ritkán hoz. Az ország több pontján is elõfordul, leggyakrabban a középhegységekben, a Dunántúl déli részén, és a Beregi síkon.
Tõzegorchidea - Hammarbya paludosa
VII-VIII
1994-ben lett hivatalosan a magyar flóra tagja, ugyanis ekkor fedezték fel 3 virágzó példányát egy szigorúan védett tõzegmoha lápban. Apró, 4-25 cm magas, zöld színe nehezíti a rátalálást. Roppant ritka Európa szerte, kizárólag átmeneti és dagadó lápokban található meg, hazánkban csak a Nyíres tónál maradt fent.
Tõzegáfonya - Vaccinium oxycoccos
10.000 Ft
VI-VII
Tõzeglápok mohapárnáit átszövõ kúszószárú félcserje. Levelei télen is zöldek. Boreális flóraelem, legnagyobb számban, a Kárpátokban és a Magas -Tátrában található meg, hazánkban csak a Beregi síkon, a Nyíres tónál fordul elõ. A növényt még tudományos célra sem szabad gyûjteni, mert a kipusztulás szélén áll.