Vérfû hangyaboglárka - Maculinea teleius

Vérfû hangyaboglárka - Maculinea teleiusTápnövény: õszi vérfû
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Euroszibériai elterjedésû faj, amely a zonális erdõssztyepp nedves edafikus társulásaihoz kapcsolódóan fordul elõ. Az ország területén szórványosan elterjedt és gyakori faj. A Nyírségben és a Szatmár-Beregi síkon nagy egyedszámú populációi nincsenek.

Türkiz hangyaboglárka - Maculinea arion ligurica

Türkiz hangyaboglárka - Maculinea arion liguricaTápnövény: kakukkfüvek és szurokfû fajok.
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Az Északi-középhegység melegebb lejtõs sztyepprétjein korábban gyakori volt, azonban az ezredfordulóra élõhelyeinek nagy részérõl eltûnt. A Tiszántúlon nagy valószínûség szerint egyetlen helyen, a barabási Kaszonyi-hegyen él. A populáció megõrzése a faj szempontjából létkérdés.

Szürkés hangyaboglárka - Maculinea alcon

Szürkés hangyaboglárka - Maculinea alconTápnövény: tárnicsfajok, különösen kornistárnics és Szent László-tárnics.
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Euroszibériai elterjedésû faj, amelynek Magyarországon két ökotípusa él, a "lápréti" (elsõsorban Gentiana pneumonanthe-ra petézik), illetve az "üde hegyvidéki rétekhez kötõdõ" (elsõsorban a Gentiana cruciata-ra petézik). A Tiszántúlon nagyon ritka lepke, legnagyobb állománya Fülesdrõl ismert.

Nagy szikibagoly - Gortyna borelii lunata

Nagy szikibagoly - Gortyna borelii lunataTápnövény: Magyarországon kizárólag a sziki kocsord (Peucedanum officinale)
FOKOZOTTAN VÉDETT: Természetvédelmi értéke 100.000 Ft
Európa-szerte megritkult, egyes területekrõl kipusztult faj. Legnagyobb állománya Márokpapi és Hetefejércse határában található. Az imágó augusztustól november elejéig rajzik. A lepkék a reggeli órákban kelnek ki, napközben a gyepszintben bújnak meg, majd sötétedéstõl kezdenek repülni. Peték formájában telel át, amelyek április végén kezdenek kikelni és a hernyók három hétig a tápnövényük fiatal hajtásain és szárában élnek. Ezt követõen lefúrják magukat a növény gyökérzetébe, ott élnek és táplálkoznak augusztus végéig, majd bebábozódnak. A faj jelenlétére a sziki kocsord tövéhez kilökött rágás és ürülék maradványokból következtethetünk.

Kacsafarkú szender - Macroglossum stellatarum

Kacsafarkú szender - Macroglossum stellatarumTápnövény: fõ tápnövényei a galajfélék, emellett húrfélék (Stellaria), füzike fajok.
NEM VÉDETT.
A Palearktikum nyugati felében fordul elõ, igazi hazája azonban a Mediterráneum. Hazánkban gyakori, déli területeken át is telelhet. A vándorló példányok a legmagasabb hegyekbe (Alpok, Kárpátok) is eljutnak. A nyár folyamán a délen fejlõdõ második generáció egyedei vándorolnak be.

Elérhetõség

Csiperke Erdei Iskola és Tábor

4932 Márokpapi,
Kossuth u. 111.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tel.: 06/20/431-8086
Adószám: 19214555-2-15

Számlaszám: 68800109-11077444