Tápnövény: õszi vérfû
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Euroszibériai elterjedésû faj, amely a zonális erdõssztyepp nedves edafikus társulásaihoz kapcsolódóan fordul elõ. Az ország területén szórványosan elterjedt és gyakori faj. A Nyírségben és a Szatmár-Beregi síkon nagy egyedszámú populációi nincsenek.

Tápnövény: kakukkfüvek és szurokfû fajok.
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Az Északi-középhegység melegebb lejtõs sztyepprétjein korábban gyakori volt, azonban az ezredfordulóra élõhelyeinek nagy részérõl eltûnt. A Tiszántúlon nagy valószínûség szerint egyetlen helyen, a barabási Kaszonyi-hegyen él. A populáció megõrzése a faj szempontjából létkérdés.

Tápnövény: tárnicsfajok, különösen kornistárnics és Szent László-tárnics.
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Euroszibériai elterjedésû faj, amelynek Magyarországon két ökotípusa él, a "lápréti" (elsõsorban Gentiana pneumonanthe-ra petézik), illetve az "üde hegyvidéki rétekhez kötõdõ" (elsõsorban a Gentiana cruciata-ra petézik). A Tiszántúlon nagyon ritka lepke, legnagyobb állománya Fülesdrõl ismert.

Tápnövény: Magyarországon kizárólag a sziki kocsord (Peucedanum officinale)
FOKOZOTTAN VÉDETT: Természetvédelmi értéke 100.000 Ft
Európa-szerte megritkult, egyes területekrõl kipusztult faj. Legnagyobb állománya Márokpapi és Hetefejércse határában található. Az imágó augusztustól november elejéig rajzik. A lepkék a reggeli órákban kelnek ki, napközben a gyepszintben bújnak meg, majd sötétedéstõl kezdenek repülni. Peték formájában telel át, amelyek április végén kezdenek kikelni és a hernyók három hétig a tápnövényük fiatal hajtásain és szárában élnek. Ezt követõen lefúrják magukat a növény gyökérzetébe, ott élnek és táplálkoznak augusztus végéig, majd bebábozódnak. A faj jelenlétére a sziki kocsord tövéhez kilökött rágás és ürülék maradványokból következtethetünk.

Tápnövény: fõ tápnövényei a galajfélék, emellett húrfélék (Stellaria), füzike fajok.
NEM VÉDETT.
A Palearktikum nyugati felében fordul elõ, igazi hazája azonban a Mediterráneum. Hazánkban gyakori, déli területeken át is telelhet. A vándorló példányok a legmagasabb hegyekbe (Alpok, Kárpátok) is eljutnak. A nyár folyamán a délen fejlõdõ második generáció egyedei vándorolnak be.