Tápnövény: gyümölcsfákon, szilván, körtén és dión, ritkán kökényen.
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
A Földközi-tenger európai és afrikai partjai mentén, egészen Iránig elterjedt, nálunk országszerte elõfordul, helyenként és idõnként gyakori. Hernyójával a tavasz végétõl nyár végéig találkozhatunk tápnövényein. Fénycsapdázáskor mindig éjfél és egy óra között jelennek meg az elsõ példányok.

Tápnövény: komló, csalán, szilfa-, mogyoró- és ribizli fajok.
NEM VÉDETT.
A hátulsó szárny fonákán lévõ c-betûre emlékeztetõ fehér rajzolat miatt összetéveszthetetlen más fajjal. Rendszerint két nemzedéke fejlõdik. A második nemzedék csak részlegesen fejlõdik ki. A lepkék már augusztusban visszahúzódnak telelõhelyeikre.

Tápnövény: ibolyafélék, valamint málna- és szederfajok.
NEM VÉDETT.
A gyöngyházlepekék nevüket a szárnyuk fonákján látható, gyöngyházfényû foltokról kapták. Július és augusztus között csak egy nemzedéke van. Fõképpen erdei réteken, nagyobb tisztásokon figyelhetjük meg. A barnásfekete hernyók tavasszal kelnek ki, májusban történõ bábozódásukig.

Tápnövény: fõként csalán fajok.
NEM VÉDETT.
Egész Európában honos, de csak a Mediterráneumban tud áttelelni. Európa egyik leggyakoribb lepkefaja. A májusban bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még további két vagy három nemzedéke fejlõdik. Mivel a bevándorlás hosszú idõn át zajlik, gyakran egyszerre láthatók az ott született és a délrõl érkezett példányok.

Tápnövény: kõrisfajok, fagyal, borostyánlevelû veronika.
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 50.000 Ft
Európai és nyugat-ázsiai élõhelyérõl rohamosan szorul vissza, jelenleg Európa-szerte a kipusztulás által fenyegetett. Magyarországon is erõsen megritkult, stabil populációi már csak a Bereg-Szatmári síkon, Körös-vidékén és a Nyírségben lelhetõek fel.