Kutyatejszender - Hyles euphorbiae
Tápnövény: kutyatej fajok, elsõsorban a farkaskutyatej.
NEM VÉDETT.
A Palearktikum déli részein élõ faj Magyarországon országszerte elterjedt, helyenként - különösen meleg, száraz homoki gyepekben, réteken, sziklagyepekben, legelõk szélén - gyakori. Elkóborolt példányai bárhol megjelenhetnek. A mesterséges fény igen jól vonzza az imágókat; a hernyókat pedig viszonylag egyszerû észrevenni a kutyatejen. Két nemzedéke fejlõdik. A talajban bábozódnak, az õszi bábok áttelelnek.
Piros szender - Deilephila porcellus
Tápnövény: fõként galaj-, füzike-, ritkábban nebáncsvirág fajok.
NEM VÉDETT.
A leggyakoribb szenderfajunk. Nyirkos ligeterdõk, lapályok és patakpartok lakója. Kétnemzedékes, amelyeknek repülése átfedhet. A szõlõszendertõl eltérõen, potrohán a csíkok szegénye nem éles. Gyakori a piros szín teljes hiánya. Ezekre a példányokra a sárgás, okkerszínû mintázat jellemzõ.
Szõlõszender - Deilephila elpenor
Tápnövény: fõként galaj-, füzike-, ritkábban nebáncsvirág fajok.
NEM VÉDETT.
Elõfordul egész Európában és a mérsékelt övi Ázsián keresztül Japánig, északon a sarkkörig. Hazánkban elterjedtebb dombvidékeken és hegylábaknál. Két nemzedéke repül. A báb talajban fejlõdik, és itt telelnek át.
Esti pávaszem - Smerinthus ocellata
Tápnövény: fõként fûz- és alma fajok.
NEM VÉDETT.
Egész Európában, valamint Ázsia nyugati részén elõforduló faj. Hazánkban gyakori faj, amelynek egy vagy két nemzedéke fejlõdik. Földben vagy kéregrepedésekben bábozódik, amelybõl a következõ év tavaszán kel ki az imágó.
Kis pávaszem - Saturnia pavonia
Tápnövény: fõleg a kökény és a galagonya, de rózsa, szeder, sõt fûz fajokon is megélhet
VÉDETT, Természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
A Palearktikum csaknem egész területén elterjedt faj, nálunk is sokfelé megtalálható. A hernyók négyszer vedlenek. A báb rostos kokonban van, amelyet a hernyó nyáron szõ és 1-3 év után kel ki. A kifejlett példányok nem táplálkoznak. A hím nappal, a nõstény viszont az alkonyati és esti órákban repül.